Vargyasi festett bútorok

"A festett bútorok tanulmányozása szempontjából kivételesen szerencsés a helyzet Vargyason. Az udvarhelyszéki Erdõvidék e szép falujában tovább élt a festett bútor divatja, és ugyanakkor ez a község az erdélyi festett bútorok egyik legrégebbi, magas mûvészi színvonalú termékeket elõállító központja, ahol a legnevezetesebb bútorfestõasztalos család egyik élõ tagja, idõs Sütõ Béla személyében egyaránt kitünõ mesterét és hagyományõrzõjét találni az itteni festettbútor-készítésnek." Írja dr. Kós Károly "A Vargyasi Festett Bútor" címû könyvében.

A Sütõ család elsõ két képviselõje 1568-ban ács és asztalosmesterekként kerültek Vargyasra a Daniel kastély újjáépítésére és bebútorozására, az ugyancsak udvarhelyszéki Fiatfalváról. Az 1627. évi összeírás a Sütõket már felszabadult jobbágyokként említi. A bútorfestés és faragás hagyományát 14 nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig.

A Sütõk jelenlegi portája 1773-ban épült, kõbõl az azelõtti egyszerübb faház helyére.
A festett bútor a XVII. század végére válik általánossá a Székelyföld legtöbb vidékén. Addig csak sima, vagy egyszerüen faragott bútorokat készítettek kemény fából

Ezek a díszítések hornyolókéssel vagy bicskával készültek, motívumaik valószínüleg a pogánykorig vezethetõk vissza. A Sütõk ezen népmûvészeti ágat ma is gyakorolják , és generációkról generációra örökítik.

A család legrégibb fennmaradt eszköze a festéktörõ kõ, amire 1680-ban véste rá nevét (második) Sütõ József, másik oldalára pedig 1754-ben Sütõ István. Ez egy, a két oldalán mélyedésekkel rendelkezõ márványlap, amin két kisebb õrlõkõ segitségével tették kenhetõvé a festéket. Napjainkban is használat alatt áll, a festékeket ugyanis a hagyományos módszerekkel készítik.

Bövebben: www. festettbutor.com