A falu neve eredetileg "Varjas" lehetett, az illetõ madárról elnevezve. Protestánssá valószínûleg a brassói, illetve Brassó környéki szász reformáció hatására lett. A reformáció elsõ századaiban népe már unitárius, illetve református, tehát protestáns. A református egyházközség már a 18. század elején fennállott, mikor is Dániel István Udvarhely-szék fõkirálybírája elõszeretettel patronálta. Az 1766. évi egyházi számbavétel alkalmával a vargyasi református leányegyházközségben 36 férfit és 27 nõt találtak. Toronynélküli templomocskája 1846-ban épült. Helységet Báró Wesselényi Miklós juttatott a hívek kérésére, 1831. május 10-én kelt adománylevelében. Az 1860-as évek végén a reformátusok lélekszáma: 302 lélek volt. Ma a leányegyházközség lélekszáma: 124 lélek.
A régebbi templomról nincsenek adataink. Mint említettük 1831. május 10-én az akkori falu végén, mintegy 300 öl területû helyet kaptak templomépítés céljára Wesselényi Miklós bárótól. A templomhely meglévén, a templom építésérõl kezdtek gondolkozni a hívek.
Pénzük nem volt, s így az egyházi felsõbb hatóság engedélyével 1838. körül egy részük útra kelt, hogy az ország különbözõ vidékein könyöradományokat gyûjtsön. Az eredmény gyenge volt, mert csak 170 forint gyûlt össze. A helybeli hívek is hozzájárultak, s 1846. körül felépült fából a vályogból a kis templom. Csak a belsõ felszerelés hiányzott. A hívek az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához fordultak segélyért, az állam által a szegény egyházak segélyezésére kiutalt 14 ezer forintból való részesedés végett.
       Kérésüket az Igazgatótanács meghallgatta, s a nevezett összegbõl, 200 forintos segélyben részesítette 1869-ben. Ez összegbõl a templom belseje is teljesen elkészíttetett Isten dicsõségére. 147 év után, mivel a templom szinte használhatatlanná vált a hívek arra az elhatározásra jutottak, hogy Isten segítségével új templomot kell építeni. Az új templom tervét Makovecz Imre budapesti fõmérnök úr díjmentesen készítette el. Majd 1997. május 31-én került sor Csiha Kálmán püspök úr által a templom alapkövének ünnepélyes letételére. Az építési munkálatokat még ez év õszén elkezdtük, de anyagi nehézségek miatt a munkálatok felét ha befejeztük, a neheze meg hátra van.
Mindezek ellenére bízunk abban, hogy Isten kegyelme amit elkezdett, azt jó végre viszi és az Õ segítségével, mint annak idején az elõdök, mi is fel fogjuk építeni a templomot Isten dicsõségére és lelkeink örömére.
A leányegyházközség lelkészei ugyanazok voltak, mint akik a székelyszáldobosi anyaegyházközségben szolgáltak.

Székelyszáldobos - Vargyas, 2002. február havában

SzékelyMiklós
lelkipásztor

(Forrás: http://www.reformatus.ro/erdovideki/erdovidek.htm)